Urlante Susurro

2013. október 07. - klarky

Ha valaki számítógéppel támogatott rajzolásra adja a fejét sokféle megoldás közül választhat. A legegyszerűbb talán az, amikor a kézzel elkészített rajzot, skiccet beszkenneli az ember, aztán valamely képfeldolgozó programba téve a képet szépen kitisztázza a rajzot, letörli a koszokat, szöszöket, esetleg kiemeli a kontúrokat, ne adj isten átszínezi a vonalakat, mintha pl. tollrajz lenne és kész is a nagy mű.

Aztán lehet pl. olyat, hogy a beolvasott képet a képernyőn újra rajzolja az önjelölt művész, azt kitölti és árnyékolja, ami ugyan már egy sokkal teltebb, plasztikusabb képet eredményez, de még mindig elég rajzos. Nagy előny ebben az esetben, hogy a rosszul meghúzott vonal nyom nélkül eltüntethető, áthelyezhető, igény szerint torzítható és ami a legfontosabb nagyon szép árnyékokat és fényeket lehet a rajzra tenni egy digitábla segítségével.

Aki hozzám hasonlóan autókat szeret rajzolni, azok számára a megoldások csúcsa kétségtelenül az, amikor már-már tervezésre kerül a sor, azaz egy modellező program segítségével kvázi el van készítve az autó és az teljes valójában néz szembe a készítőjével. Melós dolog, de cserébe itt árnyékokkal, fényekkel nem kell bíbelődni, hisz ezeket az adott alkalmazás számolja arról már nem is beszélve, hogy a pozíció és beállítás is tetszőlegesen állítható bármikor, hisz a kamarának nincs fix helye, onnan csinálhatjuk a rendert, ahonnan csak akarjuk és már kész is az új kép.

Fentieken túlmenően a hétvégén egy új megoldást vettem elő, nevezetesen kézi rajz alapján megszerkesztettem a képet Photoshopban. Ez így első hallásra meglehetősen fura lehet, hisz a PS nem pont arra van kitalálva, hogy méretpontosan alakzatokat szerkesszenek vele, de némi leleménnyel rábírható a dologra és meglehetősen hatékonyan lehet vele haladni.

PS_prtsc_540.jpg

Az egész műveletsor alapja az, hogy minden, de minden leírható vonalakkal, körökkel valamint körökből kivett ívdarabokkal és bár a PS nem vektoros rajzprogram, ha megvan a koncepció rajzolva, pixelekből is összeáll a kép. Az alább látható autó felnijének küllői pld. méretpontosan ki lettek szerkesztve síkban, majd bele lettek hajtogatva a kerék perspektívájába.

A megoldásnak hála – fentieken túlmenően, azaz, hogy a javítgatások nyom nélkül végezhetők – további hozadéka a dolognak, hogy itt a vonalak egyenesek, az ívek ívesek lesznek, nincs kézremegés, hullámzás stb. ami ki van húzva az kontúros és nyílegyenes, ahogy annak lennie kell. Ha kész a váz a kitöltés és az átmenetek is szép eredménnyel megoldhatóak, egy-egy jól elhelyezett gradiens csodákra képes. Ha ez ügyesen van megcsinálva tényleg nincs más hátra, mint minimális kézzel történő után árnyékolás és már lehet is csodálni az alkotást.

széles_far_ver_11_540.jpg

Kétségtelen, hogy van egy 2000-es évek eleji játéktermi autós szimulátor hangulata az eredménynek, de ettől még szerintem jó móka, egy próbát megér egy ilyet is összerakni.

Igazából a nagy álom az lenne, ha direktben tudnék (előrajzolás nélkül) közvetlenül a tábláról kész rajzokat csinálni (ahogy a nagyok, bár ahhoz talán nem ártana minimum egy nagyobb tábla) de valahogy sehogy sem áll rá a kezem. Nagyon szokatlan érzés nem oda nézni ahol a kezed van, azaz máshol formálódik a vonal, mint ahova tekint az ember, így ezt még kísérleteznem kell. Ha egyszer sikerül megmutatom azt is. Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Ez az egésznek a kulcsa.

Fura ugyanis az ember. 2 éve ennek a mostani eredménynek is örültem volna, de most, hogy ideértem máris kicsit telhetetlen vagyok, többre vágyok.

Az örök elégedetlenség… csak az viszi előrébb a világot.

A bejegyzés trackback címe:

http://kreport.blog.hu/api/trackback/id/tr755555307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.