Márkanevek, melyek a hétköznapi beszéd részévé váltak

2010. január 16. - klarky

Napi hír, mely szerint brit kutatók megállapították, hogy egy átlagos angol fiatal, már csak mindössze 800 szót használ a mindennapi beszédében, ami aggodalomra ad okot. Én valahogy nem látom ilyen borúsan a helyzetet, szavak, kifejezések mindig is jöttek-mentek, sőt a nyelvújítóknak mindig is törekvésük volt az, hogy új szavakat kreáljanak a meglévő, korszerűtlenül hangzó szavak helyett. (egyen-billengészeti-körduplány? nyaktekerészeti mellfekvenc? valaki?)

Szerencsére az Orwell-i utópia ez idáig elkerülte az emberiséget, nem jelentek meg újmagyar szótárak és nem beszél senki újmagyarul sem (még akkor se, ha a nagyink egy szót sem ért mondjuk abból, hogy „rámdobott a spanom egy sms-t, hogy nézzem már meg a vasát, mert valószínű bekapott egy trójait az oprendszere”).
 
Függetlenül attól, hogy a változásokat a kissé erőltetett reformerek, vagy manapság inkább a média és főleg az informatika, az internet kényszeríti ki a szókincsünk folyamatosan változik.
 
A reggeli borotválkozás közben azonban az jutott az eszembe, hogy a mindennapi kommunikációnkban vajon hány olyan szót használunk rutinszerűen, ami valaha (ill. jelen pillanatban is) egy nagy gyártó márkanevéből eredeztethető.
 
Itt van pl. rögtön a
 
GILLETTE – zsilett
 
A céget több mint 100 éve, 1901-ben alapította King C. Gillette, de maga a penge már 1895-ben – hogy úgy mondjam – feltalálásra került. Ekkor készült el az első biztonsági borotva, amely sok-sok fejlesztés után ma is a cég legfőbb terméke a főként férfiaknak (de ma már nőknek is) szóló kozmetikai szereken kívül. A fejlesztések egyértelmű célja nem volt más, minthogy a nehézkes, nagy sérülésveszéllyel járó tevékenységet a lehető legegyszerűbben, a legbiztonságosabban lehessen kivitelezni.
A magyar ember emberemlékezet óta gyártótól függetlenül zsilett pengét vesz a boltban, még akkor is, ha esetleg a borotvafej már csak áttételesen emlékeztet a korábbi klasszikus pengére.
 
 
FRIGIDAIRE – frizsider
 
Csak a jóég tudja visszafejteni a szálakat, hogy miért pont egy amerikai cég márkaneve szivárgott be a hétköznapi beszédbe, de tény, hogy ez bizony így alakult. Nem hinném, hogy volt a magyar történelemben olyan időszak, amikor ezek a tengerentúli termékek tömegével özönlöttek volna az országba, így tényleg érdekes kérdés az, hogy miért hívják a hűtőszekrényt még ma is sokfelé frizsidernek hazánkban.
A cég egyébként ma is működik, és büszkén hirdetik, hogy bizony ők kínáltak először háztartások számára hűtőgépeket, amit azóta is számos úttörőnek ható saját fejlesztésekkel tökéletesítettek.
 
A következőkben jöjjön néhány olyan márkanév, ami ugyan nem a magyar nyelvben, de angol nyelvterületen főnévvé vált és esetleg igei alakot is öltött.
 
 
Hoover
 
Szintén egy nagyon régóta meglévő márkáról van szó, amely már 1908 óta jelen van a piacon, akkor kezdték meg ugyanis a porszívó ősének sorozatgyártását. Megjegyzendő, hogy magát a szerkezetet nem az alapító W. H. Hoover találta ki, ugyanis Hubert Cecil Booth már 1902-ben kitalálta a porszívó ősét, ami akkor még akkora volt, hogy külön kis kocsin kellett húzgálni és a házakat hosszú csövek segítségével az utcáról tisztították. A dicsőség tehát ez esetben a másodiké lett, így ennek köszönhetően angolul ma is a hoover szó jelentése porszívó sőt a to hoover = porszívózni ige használatos a tevékenység végzésére.
 
 
 
Xerox
 
Állítom, ha nálunk megkérdeznének száz embert arról, hogy mi jut eszükbe a szóról 95 %-uk azt mondaná, hogy fénymásolópapír, mondjuk 75 azt, hogy fénymásoló-gép vagy fénymásolás, és csak elenyésző százalék tudná azt, hogy a Xerox bizony a számítógép (úgy mint PC) igazi úttörője volt. A dicsőség ugyanakkor kétes, mert ha lehet mondani ők követték el az informatika történetének legnagyobb melléfogását is, amikor kiadták a kezükből a fejlesztéseket és megengedték, hogy Steve Jobs és munkatársai – aki nem tudná az Apple alapítója – betekintsen a boszorkánykonyhájukba a kulisszák mögé. Számos innovatív ötlet ered tőlük, ők vetették fel először a grafikus felhasználói felület (GUI) ötletét és ők csináltak először egeret is, de sajna ebből nem sokat profitáltak, hisz akkoriban nem gondolták azt, hogy ez a termékpaletta sikeres lehet és az egész projektet parkolópályára tették. Látva az informatika fejlődését, lehet mondani, hogy ez hatalmas ballépés volt, amit persze ma már maga a Xerox is tud.
 
A cég felségterülete maradt a sokszorosítás és hiába ivódott bele az angol nyelvbe, hogy a to xerox = fénymásolni (azaz hiába kötik a márkát meglehetősen markánsan a cég tevékenységéhez) nagy szomorúságukra ez azt is jelenti, hogy ezzel a névvel képtelenek más termékeket gyártani.
 
 
Google
 
Azt hiszem ez a legfrissebb üstökös. A név egy, a matematikában használatos ´googol´szóból ered, ami nem jelent mást, mint egy olyan számot, ami leírva egy darab 1-es és utána 100 db nulla.
A Google két alapítója (Sergey Brin és Larry Page) amikor nevet választottak cégüknek ezzel akarták kifejezni, hogy az Internet milyen hatalmas és hogy az ő keresési algoritmusuk (merthogy először ennyijük volt semmi másuk) mekkora találatot tud eredményezni keresések esetében.
 
Én a magam részéről azt szoktam mondani, hogy az internetnek kb. azóta van értelme amóta Google van és azt hiszem ezzel nem mondok nagyot, hisz épp most választották meg a szót az elmúlt évtized legfontosabb, legbefolyásosabb szavának.
 
Egyébként ez is bekerült a mindennapi beszédbe, a to google ´ige´ annyit tesz, mint a google keresővel megkeresni valamit a weben. Ez a szó nem csak angol nyelvterületeken használatos, a magyarban is egyre többet lehet hallani azt, hogy ráguglizni valamire.
 
Eszembe jutott még egy szó, ami nem is annyira márkanév, de büszkék lehetünk rá mi magyarok, hisz mi adtuk a világnak és a mai napig számtalan országban ennek módosult változatát használják hasonló tartalommal, jelentésel, mint mi. Ez a szó nem más, mint a KOCSI, (angol coach, német Kutsche, katalán cotxe, spanyol coche, olasz coccio, flamand goetse, lengyel koczi, cseh koczy, svéd kusk) ami tudvalevőleg Kocs község nevéből ered, ahol is a XV.-ik században először gyártottak könnyű, finom kidolgozású, ló vontatta járművet. Ma már persze nem csak ezt értik alatta szerte a világban, jelentése kibővült, mondhatjuk, hogy minden kocsi ami kerekes közlekedési eszköz.
 
Tudom vannak még hasonló szavak (pl. Jéna – hőálló edény, azaz jénai, Kölnivíz, azaz kölni, vagy ugye minden magas nyakú pulcsi garbó Greta Garbo után), de vajon van-e még.
 
Kíváncsian várom az új ötleteket, amik mehetnek a kommentek közé!

A bejegyzés trackback címe:

https://kreport.blog.hu/api/trackback/id/tr181675533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vágási Matyi 2010.01.30. 21:52:32

Amcsiknál pzs (hanky/handkerchief) helyett gyakran Kleenex-et mondanak.

klarky · http://kreport.blog.hu/ 2010.02.02. 19:16:48

@pnc: Na igen... Azóta eszembe jutott, hogy - legalábbis Mo.-on - minden vékony belű, nyomós ceruza ROTRING gyártótól függetlenül.

8-)