Egy darabka LEGO történelem

2011. január 20. - klarky

Ahogy arról korábban már volt szó, karácsony óta ismét magával ragadt a LEGO iránt érzett szenvedélyem. Miután a fa alól kihúzott 8052 Technic szettemet összeraktam eszembe jutott, hogy gyerekkoromban volt a birtokomban jó pár készlet, kisebbek, nagyobbak, így úgy döntöttem felkutatom őket.

A szülői házba visszatérve áttúrtam a szekrényeket, és egy kis kopottas kofferben meg is találtam gyermekkorom féltve őrzött kincseit. A kis bőrönd csodákat rejtett, bár meg kell, hogy mondjam a tartalma olyan kesze-kuszaságban volt, hogy sejtettem, hogy ebből csak komoly munka után lesz ismét játék. Amúgy nincs ebben semmi különös, hisz játszottunk vele a tesómmal, minden összeépítve mindennel és ami a legjobb némelyik elemen még a csokitól maszatos kiskezek nyomai is megtalálhatóak voltak.

 

A darabokat hazahoztam és szortírozni kezdtem. Szerencsére jómagam eléggé gondos kisgyerek voltam és anno mind a dobozok elő- és hátlapját, de még az összeépítési instrukciókat tartalmazó papírokat is beragasztottam egy füzetbe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Régi leírások, dobozképek a füzetben

Ez a szett pl. 240 Ft volt, hitted volna?

 

Megkezdtem a szortírozást és abban bíztam, hogy minél kevesebb elem fog hiányozni, hisz akármennyire is óvtuk őket, azért állítom, hogy több mint 20 év telt el azóta, hogy utoljára elővettük a készletet és ennyi idő alatt bizony sok minden történik, ha más nem hát legalább 3-4 lakásfelújítás biztos volt, amikor a legtöbb dolog hajlamos elkallódni.

 

 

 

Dobozok szerint haladtam, minden darabot kiválogattam, majd jött a kockánkénti mosás, szárítás és összeépítés. Közben kis papírra lejegyzeteltem a hiányzó darabokat, mert fejembe vettem, hogy mindegyiket kipótolom, hogy teljes legyen a készlet. (erről később)

 

 

 

 

 

A válogatás és építkezés során pedig csak jöttek az emlékek. Eszembe jutott pl., hogy a kis tűzoltóautó volt az első LEGO-m, így talán a legkedvesebb is. Ha igazak a megjelenési dátumok ekkor 1981-et írtunk és épp 6 éves voltam. Még ebben az évben kaptam 3 további készletet, szóval a szerelem beindult.

 

Emlékeim szerint főleg papám volt, aki a dobozokat vásárolta nekem és így végig nézve a szetteken, nem lehet nem észrevenni, hogy tudatosan válogatta őket. Másképp hogy lehetne tűzoltó, rendőr és mentő (ezzel remek baleseteset, útlezárásosat lehetett játszani), dömper és hozzá homlokrakodó (építkeztem is bőven) egyszerre? De volt nekem házam, amihez rögtön dukált egy postás is postaládával és levelekkel, na és a kamion vonal sem maradhatott ki, amiből rögtön lett kettő is.

 

Egyetlen space témájú játék került valahogy a gyűjteménybe kakukktojásként, de ha megfeszülök sem tudom, hogy az honnan van, ki vette, merthogy sehogy nem illik a képbe. Az biztos, hogy az sosem állt hozzám közel, spéci alkatrészei miatt nem is nagyon szerettem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kaotikus életkép a házi LEGO városomban

 

Az elemeket szortírozva, mosva és válogatva azon morfondíroztam, hogy milyen tökéletest is alkottak ott Dániában. Hihetetlen, de ma 30 év távlatából is minden elem megtartotta alakját, rugalmasságát, színét. Ez alól max. a fehérek és áttetszőek kivételek, de azok oly szépen öregedtek meg, hogy haragudni sem lehet rájuk. Ma is minden elem passzol, nem lötyög, nem csúszkál, elképesztő. Szerintem a LEGO-ék legalább annyira féltve őrzik a használt plasztik receptjét, mint a Coca Cola az üdítőét.

 

Ez azért is fontos és megemlítendő dolog, mert volt/van nekem egy nagy rakás PEBE kockám is (ez volt a szocialista blokk válasza a kapitalizmus kihívásaira) és azokat megnézve… Hát, hogy is mondjam csak. A színek besárgultak, kifakultak, az anyagminőség pedig annyira megváltozott, hogy a kockák, alaplapok szinte üvegként törnek.

 

Persze ahogy álltak össze a járgányok egyre jobban kezdett érdekelni a múlt és az interneten kezdtem kutakodni. Az valami hihetetlen, hogy micsoda adatbázisok vannak, minden valaha kiadott játékról megtalálhatóak a leírások, képek, elemlisták és hatalmas közösségek formálódtak a játék köré. Mióta megint „bekattantam” lelkesen tanulmányozom a magyar Kockagyár bloggot, ahol már-már tudományos alapossággal foglalkoznak a témával és remek ötleteket, linkeket lehet találni. Rajtuk keresztül ismerkedtem meg a különböző adatbázisokkal, téma iránt érdeklődőknek ajánlom a Brickset-et, Bricklink-et, Peeron-t. Ezeken aztán lehet kutakodni, saját készleteket összerakni, kívánságlistákat csinálni, sőt ilyet is lehet, ami már maga a sci-fi.

 

Persze nem a XXI.-ik században élnénk, ha a neten nem lehetne vásárolni is mindenféle hiányzó bizbaszt. Ez ügyben még csak a kezdeti tapogatózó lépéseknél tartok, mert vannak ugyan direkt netes magyar áruházak, de ott először megriasztott a szállítási díj. A Bricklink jó ugyan, nagyjából minden van is, de ott meg  ember legyen a talpán, aki a millió áruház közül úgy tudja összeállítani a megrendelését, hogy legyen is a kiszemelt termék, ne legyen minimális rendelési összeg, és ha mód van rá ne kerüljön 20x annyiba a posta, mint maga a cucc. Próbálgatom, meglátom mi sül ki belőle.

 

Visszatérve a régi játékokhoz, mai szemmel nézve is megkapóak. Olyan kis aranyosak, részletesek, hogy nem lehet őket nem szeretni. Mostanában nézegetem a mai kollekciókat is, és azt kell mondjam, hogy autók terén a régiek nekem jobban bejönnek. Ma már túl gömbölyűek az alkatrészek, próbálnak lekerekíteni és mintha több lenne a spéci elem is. Régen minden jobb volt, szokták mondani! 8-)

 

A tervem az, hogy ha sikerül beszerezni a hiányzó elemeket (szerencsére nem kell sok, ami kisebbfajta csoda), mindegyiket külön-külön elcsomagolom leírással, dobozképpel, hisz ahogy elnézem, még a gyerekemnek is büszkén mutathatom majd meg őket. Amúgy megdöbbentő, de nézve a kiadási dátumokat döbben rá az ember, hogy mennyire szalad az idő. Mintha tegnap ragasztottam volna rá a sárga kamion oldalára az akkori VOLÁN telefonszámát (5 számjegyű volt, jó mi? 8-) ) holott az bizony már 28 éve volt…

 

Most, felnőtt fejjel persze kicsit megváltozik az ember gondolkodása. Aranyosak a kis modellek, de nem hinném, hogy pláne a mai City vonalból vennék bármit is. Az új kedvenceim a Technic sorozatban vannak, csak hát az aztán vastag pénztárcát igényel. Nem baj, egy ilyenem akkor is lesz, ha belegebedek! 8-)

 

Ha valakit érdekelnek itt a képen látható szettek sorszámai:

 

6360 Víkend ház (1986)

6608 Traktor (1982)

6630 Homlokrakodó (1981)

6650 Tűzoltóautó (1981)

6651 Postásautó (1982)

6652 Dömper (1983)

6681 Rendőrautó (1981)

6684 Rabszállító autó motoros rendőrrel (1984)

6691 Mentőhelikopter (1981)

6692 Sárga kamion (1983)

6695 Üzemanyag szállító kamion (1984)

6826 Holdjáró (1985)

 

És néhány kép:

  

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kreport.blog.hu/api/trackback/id/tr292601159

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

klarky · http://kreport.blog.hu/ 2011.01.21. 21:31:46

@[Vendor]: Nagyon klassz a kisvárosod, igazán vicces epizódok is vannak rajta! 8-))

A tűzoltóság melletti kis space terület priceless, ahogy az is, hogy középkori lovagi sisakban kávéznak a minifigek a város közepén. Egy-két járgányom jól mutatna nálad, a tartálykocsim a benzinkútra termett! 8-))

Amúgy ugyanolyan fotóállványom van, mint neked is, én nagyon szeretem. Sokat használom,mert sajna a lakásban, pláne este nem nagyon van jó fény, a vaku meg mindent tönkretesz.