Anyagias, aljas világ

2011. február 28. - klarky

     1.       jelenet: a lesiklópályán

 
Szombaton, az „ismerjük meg Szlovákia minél több síterepét” mozgalom keretében a Tátralomnicon található síközpontot kerestük fel. Ragyogó, napsütéses időben érkeztünk, kristálytiszta levegő, havas Tátra, minden ideális volt egy kiadós deszkázáshoz. Beöltözés után azonnal a kasszához siettünk, ahol meglehetősen sokan voltak. Beálltunk a sorba és várakozni kezdtünk, őszintén szólva elég lassan ment a bérletértékesítés, így egyre durcásabban számoltuk a fogyó perceket.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mikor a pénztáros nőhöz értünk érthetően – bár angolul – elmondtuk, hogy egy napos, felnőtt jegyet szeretnénk (listaár 24 EUR + 2 EUR deposit).
 
A hölgyike visszakérdezet, majd pillanatokon belül kiadta a kártyákat. Csodálkoztunk is, ha ez ilyen gyorsan megy, mi a fenéért vártunk kb. 20 percet a többiekre, de miután örültünk, hogy végeztünk, nem foglalkoztunk a dologgal, a felvonóhoz mentünk.
 
Csippantottunk a kapunál, beléptünk és vártuk, hogy a libegőn ránk kerüljön a sor. Ahogy ott álldogálunk, egyszer csak odajön egy alkalmazott és valamit motyogni kezdett nekünk szlovákul. Természetesen egy szavát sem értettük, fogalmunk sem volt, hogy mit akar, ráadásul a legjobban az zavart, hogy csak hármunkhoz jött oda, a többieket szóra se méltatta.
 
Mondtuk neki, hogy nem értjük mit szeretne, in english please! Na, azt meg ő nem értette, annyit tudott mondogatni, hogy passport, passport. Erre mi közöltük, hogy az sajnos nincs nálunk, a kocsiban van, (amúgy meg nincs is, hisz minek is kellene az Szlovákiába?) úgyhogy azzal nem szolgálhatunk. Valamit magyarázott még, majd sarkon fordult és elment. Mi tanácstalanul álltunk a kabin előtt, én kifejezetten rosszul éreztem magam az eset után, de gondoltuk, hogy nem siránkozni jöttünk, hanem szórakozni, így a pálya felé vettük az irányt.
 
A nap remekül telt, nem volt semmi probléma, jókat csúsztunk, ettünk, ittunk, napfürdőztünk, mígnem eljött a záróra, az utolsó felvonó 16.00-kor indult.
 
Tekintve, hogy a lábaink épp eléggé elfáradtak az egész napos igénybevételtől úgy döntöttünk, hogy harapunk még valamit a büfésoron és hazamegyünk. Ez előtt természetesen visszakértük a bérlet depositját és ekkor derült ki a turpisság, azaz, hogy mit akart a nő a felvonónál.
 
A derék pénztáros néni ugyanis némi kereset kiegészítés ürügyén nekünk csuklás nélkül gyerekjegyet adott (19 EUR), de felnőttet fizettetett. A beléptető kapu gondolom jelzi, hogy ki mit kezel, így egyből látták, hogy három 30-on túli emberke diákjeggyel tervezi abszolválni a napot.
 
Persze erről mi mit sem sejtettünk, fel nem merült bennünk, hogy megnézzük a kiadott jegy árát, sőt blokkot sem kaptunk (ez is utólag esett csak le). Ezzel a pénztáros szerzett magának 3x5 eurót, nekünk meg egy majdnem kellemetlen napot, hisz ha a másik alkalmazott nem elnéző sehogy nem tudtuk volna bebizonyítani, hogy mi bizony teljes árat fizettünk, csak van aki nem egészen korrekt ott elöl a frontvonalban.
 
     2.       jelenet: az áruházban
 
Hazaérkezésünket követően még este, az internet segítségével megtudtam, hogy az egyik áruházláncnál csak az adott hétvégén egyes LEGO készletek 30%-os kedvezménnyel kaphatók. Több se kellett nekem, másnap délelőtt már mentem is, egy ilyen lehetőséget nem lehet kihagyni, érdekelt mely készletekről van szó és megéri-e valamelyik Technic szett a beruházást.
 
Megérkezésemkor a játékosztályon mintha szándékoltan mesterséges káosz lett volna a LEGO-k részlegén, hisz voltak szettek, melyek teljes áron szerepeltek, voltak, amelyek ára pirossal át volt húzva és egy mérsékelt ár volt melléjük írva, továbbá volt egy külön kis sziget is kialakítva, ahol elkülönítetten voltak készletek, felette egy 30 %-os tábla, de a külön árjelzőkön már nem volt egyértelműen feltűntetve az új ár.
 
Alaposan körbejártam a kis standot és találtam is egy dobozt, ami úgy ítéltem meg, hogy ha valóban csökkentet áron van simán megéri a vételt. Megnéztem az árjelzőt, amin a következő volt:
 
-          nettó ár: 4.990.-
-          bruttó ár: 6.237,5 .-
-          mennyiségi kedvezmény 1 db, 30%
o   nettó ár: 3.493.-
o   bruttó ár: 4.366,25.-
 
Miután ezt sehogy sem érettem miért így van kiírva ha a többi meg nem, kezembe kaptam egy dobozt és a vonalkód-olvasóhoz vittem, ami csipogás után közölte, hogy ez bizony 6237,5.- forint.
 
Gondoltam magamban ez így nem kerek és eladó segítségét vettem igénybe. Kerestem egy fehérköpenyest és előadtam neki, hogy némi zavart érzek a vélt és valós árak vonatkozásában, legyen már kedves eloszlatni a fejemben a ködöt, mennyibe is kerül ez a játék. Először megpróbált távgondolkodva felvilágosítani, de miután mondtam neki, hogy nono, jöjjön már velem a LEGO-khoz, mert valahogy a kiírás és a leolvasó elbeszél egymás mellett velem tartott. Odajött, megnézte, majd közölte, hogy ő pontosan nem tudja, de a pénztáros biztosan fogja tudni, bízzam rá magam nyugodtan.
 
Rendben van morfondíroztam magamban, bememorizáltam az összes árat ami ki volt írva (már csak azért is nagyon koncentráltam, mert nem egyszer jártam már úgy, hogy a jó naggyal kiírt nettó árnak megörülve kocsiba tettem valamit, aztán a pénztárhoz érve kiderült, hogy a jóval apróbb bruttó a nyerő én meg csak szívtam a fogam).
 
Lényeg a lényeg a pénztárhoz léptem, lehúzták az egyetlen terméket ami nálam volt, majd közölték, hogy ha csak ennyi lesz, akkor 6237 Ft. Ekkor egyből szétdifferált az agyam, mondom álljunk már meg. Ha igaz a 30%-os diszkont, akkor ez ~4.400-tól semmivel sem lehet több, ráadásul direkt rákérdeztem az eladótól, aki azt mondta, hogy itt tudni fogják mi a teendő. A hölgyike nézegette, gondolkodott, majd megnyomott a gépen egy titokzatos részösszeg gombot, meg megszólalt:
 
     - Ja igen, ha rányomom ezt itt, akkor tényleg a másik árat hozza.
 
Nem akartam mondani, hogy akkor lesz kedves rányomni, mert ennyit adok érte, de többet egy petákkal sem, de inkább nyeltem egy nagyot. Fizettem és mentem. Fogalmam sincs mi lett volna, ha nem akadékoskodok, vajon tényleg végül a jó árat számlázták volna, de az biztos, hogy elsőre nem azt mondták.
 
Mindenkinek a pénzem kellene, így vagy úgy de el akarják venni…
 
Csak tudnám, hogy nekem végre ki ad!?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kreport.blog.hu/api/trackback/id/tr972697315

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GGerg · http://gergoblogja.blog.hu 2011.03.02. 22:09:05

Ilyenkor megnyugszom, hogy más is szop, nem kell elkeseredni. Te se tedd.

klarky · http://kreport.blog.hu/ 2011.03.03. 10:17:37

@GGerg: Nem kesergek.

Az élet harc, ezt te is nagyon jól tudod. Minden nap csatákat kell vívnunk, egyszer nyerünk, másszor elbukunk.

A sípályán vesztettem, a boltban viszont nyertem! 8-)