Parkol a gép

2015. április 14. - klarky

Néhány héttel ezelőtt úgy adódott, hogy lehetőségem nyílt kipróbálni a Ford un. aktív parkoló-asszisztens rendszerét, mely a modern városi ember parkolási gondjainak (?) enyhítésére hivatott zsúfolt parkolóházak, szűk belvárosi utcák dzsungeleiben bolyongva.

Nagy várakozással tekintettem a kísérlet elé, hisz kíváncsi voltam hol tart ma a technika ez ügyben, ill. leginkább az érdekelt, hogy valóban segít-e a rendszer leparkolni az autót, vagy csak egy olyan funkcióról beszélünk, ami működik ugyan, de használata sokkal körülményesebb, mintha magunk csinálnánk a manővert.

Mielőtt belekezdenék az élménybeszámolóba belinkelném az idealizált reklámfilmet, azaz a marketing osztály és az alkotó ügynökség szerint így fog kinézni a dolog:

És akkor jöjjenek a tények, azaz, hogy is ment ez a gyakorlatban:

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy nagy rajongója vagyok a modern technikának, a világért sem állnék a haladás útjába és szívesen használok is mindenféle újdonságot (ezért is mentem el a próbára) de ha lehetek őszinte némi csalódottsággal hagytam el a helyszínt.

Azt ugyan sejtettem, hogy a reklámhoz képest kicsit máshogy fog zajlani a dolog, de arra nem számítottam, hogy maga a rendszer húzza keresztbe parkolós álmom pusztán azért, mert a legnagyobb odafigyelés mellett sem sikerült rábírni, hogy könnyedén tegye be a verdát a kinézett helyre.

A próba előtt instruktorom lelkiismeretesen elmesélte, hogy mi fog történni, mire kell figyelni és pontosan mit is kell tennem annak érdekében, hogy a manőver sikerüljön, így igyekeztem nagyon figyelni és követni az utasításokat, mely szerint:

  • az autóval szépen lassan kell haladni a parkoló autók sora mellett, közepes oldaltávolságot tartva, azaz nem is túl rájuk húzódva, de nem is túl messze tőlük,
  • haladás közben az irányjelzőt ki kell tenni abba az irányba, amely felé megállni szeretnénk (gyanítom, hogy az autó ebből tudja, hogy melyik oldalt nézze, hova is akarunk beállni meg hát a kressz és a jólneveltség is ezt írja elő),
  • a funkció aktiválásához meg kell nyomni egy gombot is a váltó mellett, e nélkül hiába is krúzolunk óvatosan a tömött kocsisorok közt, nem fog történni semmi,
  • a manőver alatt legyek körültekintő, ami ebben az esetben nem csak azt jelenti, hogy figyelni kell az autó környezetét, mint rendesen, de fél (vagy inkább mindkét) szemünket a középkonzol feletti kijelzőre kell vetni, tekintve, hogy onnan jön az ukáz, hogy mikor mi is következik, mit kell csinálni.

A tanácsokat befogadva a volán mögé ültünk és parkolni kezdtünk.

Kísérlet 1.:

Ráfordultam a kijelölt sorra, az autóoszlop mellett óvatosan haladva (párhuzamosan szerettünk volna parkolni, amúgy tudja merőlegesen is) kitettem az indexet jobbra, aktiváltam az asszisztenst és araszoltam, miközben vártam a rendszer utasítására. Talán én voltam túl gyors, talán a gombokat/karokat nem jó sorrendben kapcsoltam, de úgy mentünk el az autónyi hely mellett, mintha mi sem történt volna. Rendben, a malőrt magamra vettem, első alkalom volt, biztos én hibáztam csináljuk újra.

Kísérlet 2.:

Miután megtettem egy kört a kereskedés udvarán ismét ráfordultam kijelölt sorra és újból belefogtam a kísérletbe. Lassan gurultunk, gomb be, kar ki, nini csipog, megvan a hely amit vizuálisan is kirajzol a kijelző a középkonzol tetejére. A feladat ilyenkor az, hogy lassan kell tovább haladni, majd ha megjelenik az utasítás, hogy STOP, akkor meg kell állni. Igen ám, de mi van, ha nem állunk meg (gyúlt bennem rőzselángként kérdőjel), azaz mi van akkor, ha kicsit túlgurulunk a STOP pozíción? Mondom a választ: az autó úgy tekinti, hogy valamiért mégsem tetszett az általa megtalált hely, azaz tovább kívánunk menni más helyett keresve és úgy, ahogy van az előzőt el is felejti.

Alapesetben ez jól hangzik, jól is teszi, hogy így gondolkodik, a baj csak az, ha valóban csak véletlenül gurulunk tovább fél métert kezdhetjük előröl az egészet, ráadásul – kipróbáltam – ha tolatni kezdünk már nem figyel, nem talál vissza az imént még meglévő helyre, azaz a folyamatot indíthatjuk újra.

Minden jó szándékom ellenére itt mondtam először, hogy ez nem biztos, hogy az az extra, amiért fizetnék, is, mert hát ez a reakció inkább hátráltat, mint segít.

Kísérlet 3.:

Újabb kört tettünk meg, ráfordultunk a sorra. Az előírásokat követve megtaláltuk a helyet, araszolva haladtam tovább várva a STOP jelre, de az sehogy sem akart jönni. Már kb. másfél autónyit gurultam előre, de a rendszer nem jelzett, ez a próba is kuka, újabb kör.

Itt már azért felmerült bennem, hogy lehetek-e én ennyire béna vagy ez a modell épp egy hétfői példány, ami sehogy sem akarja az igazat, de miután a kereskedés munkatársa is azt mondta van ilyen, tegyünk még egy kört a folytatás mellett döntöttem.

Kísérlet 4.:

Az autó megtalálta a helyet, továbbgurulva megkaptam a STOP utasítást is, melyre válaszul a korábbiak fényében azonnal a fékbe tapostam. Az autót hátramenetbe kapcsoltam – és itt jött a legnagyobb csalódás, már persze a fentieken túl – sajnos az autó bár a kormányt magának forgatja a tolatás során, de a gázt és a féket bizony magunknak kell kezelni. Hát nem azért mondom, lehet, hogy én vagyok a naiv és csak én gondoltam, hogy ez már az űrkorszak, de álmomban nem hittem volna, hogy nekem kell gyorsítani, lassítani és megállni a megfelelő helyen. Igen, megállni is, azaz bár pittyeg a tolatóradar, de ha mi nem figyelünk az autó simán nekikormányozza magát a mögöttünk lévőnek.

Vessetek meg, de szerintem ez így nem segítség, én teljesen azt hittem, hogy onnantól, hogy hátramenetbe kapcsolunk a többi az autó dolga. De hogy én koordináljam a haladást erre nem gondoltam volna.

Természetesen innen már nem volt gond, a járgány beállt „magától”, de én végig azon agyaltam – miközben azért valahol csodálom a mérnökök ezen teljesítményét is -, hogy ez a fejlesztés egy ilyen kísérleti v0.8 kiértékelési szakaszban lévő szint lehetne csak nem pedig egy piacképes termék.

Őszintén megmondom, jelen formájában ez így max. arra jó, hogy kellő gyakorlás után megmutassuk a haveroknak, anyunak és a barátnőnek, hogy mekkora jó kocsink van már, aztán szinte biztos vagyok benne, hogy minden tulaj elfelejti ezt az opciót, mert fentiek fényében szimplán nem éri meg vele vesződni. Ennyi idő alatt nemhogy megállok a Tesco parkolóban vagy az IKEA mélygarázsban, de lassan be is vásárolok.

Továbbgondolkodva azért felmerül bennem pár kérdés is. A próba jó időben, forgalomtól elzárt helyen napsütéses időben zajlott, azaz mondhatjuk a körülmények ideálisak voltak. Kíváncsi lennék, hogy mi történik egy olyan zsúfolt helyen, ahol emberek jönnek-mennek, az autók össze-vissza állnak és esetleg még az eső vagy a hó is szakad? Mi van pld. az autó sarkaiban elhelyezett radarokkal, ha azok sárosak, jegesek? Ha valaki jön mögöttünk és nem tudja, hogy mi miben mesterkedünk és nem tudunk a STOP jelre időben megállni ugye nem gondolja, hogy újra eljátsszuk ezt a szeánszot? Merőleges beparkolás esetében ha jól gondolom csak tolatva tudja a produkciót. Na de bevásárláskor ez pont a rossz irány, hisz a csomagtartó nem lesz nekünk irányban a pakoláshoz. Máris egy lehetőség, ami a funkció megléte mellett is lehetetlenné teszi az alkalmazását. Megannyi kérdés… van még bőven hova fejleszteni a dolgot.

A próba végén némi csalódottság volt bennem, hisz nem pont ilyennek képzeltem a dolgot, de az is lehet, hogy én tettem magasra a képzeletbeli lecet és támasztottam túlzott elvárásokat. Azt hiszem, hogy az előálló hibák kiküszöbölése még sok – sok mérnökórát fog felemészteni, mert akár értelmét, akár alkalmazhatóságát tekintve ez így még nem több, mint egy érdekes techdemo.

Mindenki megnyugodhat tehát. Bár a rendszer működik, némi empátiával használható is, de messze még az idő, hogy ezek a gépek átvegyék felettünk az uralmat.

Tisztelet a mérnök uraknak, de dologra. Lesz ez még jobb is, e felől semmi kétség!

A bejegyzés trackback címe:

https://kreport.blog.hu/api/trackback/id/tr727367840

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.