Az előzményekről és a változásért kardoskodók motivációjáról mindenki olvashat a fenti cikkben, melynek átfutásakor bennem is megfogalmazódott néhány gondolat.

 

Ha jobban belegondolunk a Facebook egyre nagyobb térnyerésével, illetve az abba bekötött és mindenhonnan előbukkanó LIKE gombokkal (és ma már akár fórumbelépőkkel) ez a folyamat el is indult. Mindenki, aki így lép be, illetve nyom egy lájkot máris tudatja ország-világgal, hogy ki is volt ő, mi a véleménye. A kérdés mindössze az, hogy jó-e ez nekünk? Előre bocsátom, szerintem nem.

 

1., Először is ott látom a problémát, hogy az egyes oldalakon csak LIKE, azaz Tetszik gombot nyomkodhatunk, ami a következőket veti fel.

 

-         Ha egy olvasó megnyomja a gombot, az azzal kifejezi, hogy tetszik neki a cikk, egyet ért az abban megfogalmazottakkal. Ok, rendben van. Tehát ha nem nyomja meg, nem tetszik?
És mi van akkor, ha egy tömegszerencsétlenségről szóló cikk kapcsán nyomja meg? Ezzel mindenki tudtára adja azt, hogy neki tetszik, hogy elöntötte az olaj a Mexikói öblöt, vagy Pakisztánban már több millióan vannak étlen-szomjan és fedél nélkül az áradások miatt?

 

Egyszer egy kedves ismerősömmel beszélgettünk erről a dologról, amikor is – immár sokadszor - értetlenségemnek adtam hangot. Azt mondta: Figyelj, próbáld felfogni úgy a dolgot, hogy az Internet egy nagy üzenő fal. Mindenki kiír rá mindent, te elolvasod, megnyomod a gombot és ezzel tudatot a világgal, hogy arra jártál. Tetszik ez az okfejtés, de akkor nem rossz a felirat? Miért nem az van ráírva, hogy Olvastam, Láttam, Nyugtáztam? Vagy ok, legyen Tetszik, de akkor legyen mellette egy Nem tetszik is. A világ túl bonyolult ahhoz, hogy el lehessen intézni egy választási lehetőséggel.

 

 

  

2., Sokan vetik fel – hozzáteszem, talán jogosan – hogy mérhetetlen mennyiségben kezd elszaporodni az interneten az un. trollkodás, amit meg lehetne zabolázni, ha mindenki a saját nevével lenne jelen a cyber térben. Azt gondolom nem ez az igazi megoldás.

 

Az, hogy ki mit mond a neten, az nem csak a személyes indíttatásából, neveltetéséből, iskolai végzetségéből ered, hanem abból is (és talán főleg abból), hogy milyen viselkedés mintát követ, mi az a közeg ahol létezik. Ha arra gondolok, hogy pld. egy hétvégi bajnokin ugyanúgy ordít magából kifordulva a két diplomás mérnök, mint a lakatos szakmunkás, akkor ez feltétlenül igaz. Miért ne tenné, azért ment ki hogy szurkoljon, az az a hely, ahol lehet, nem? Vagy vegyünk pld. egy templomot. Még a legelvetemültebb gonosztevő is behúzza fülét-farkát, ha átlépi isten házának a küszöbét, mert tudja, hogy ott nem illik zajongani. Miért fontos ez? Azért, mert egy weboldal hangvétele, a kommentezők attitűdje alapvetően meghatározza a hozzászólások milyenségét is. Ezen nem hinném, hogy változtatna az, ha mindenki saját arcával lenne jelen a neten, max. kevesebb komment születne. Magam is látogatok olyan oldalakat, a hol szinte sosincs egy rossz szó sem, ha vannak véleménykülönbségek, akkor azt kulturált keretek közt vitatják meg a felek. Mindez azért, mert ott nem szokás az anyázás és a csúnya beszéd és erre senkinek nem kell külön felhívni a figyelmét sem.

 

Ha feltétlenül szabályozni akarjuk a dolgot van számos megoldás. Tekintettel arra, hogy általában szót-szó követ (és ez az, ami táplálja a trollokat) el lehetne terjeszteni a fotozz.hu –n megtalálható gyakorlatot, mely szerint addig, míg valaki nem kommentál, addig nem látja a többiek hozzászólását sem. Ha nem látja, nincs mibe belekötni. Ha nincs mibe belekötni – remélhetőleg – ő sem fog ajtóstól a házba rontani, azaz normális hangvételben fog hozzászólni.

Ha ez sem hoz megoldást, jöhet az időkorlát, ami abból állna, hogy mindenki csak pl. félóránként egyszer publikálhatná a véleményét. Ez lehetővé tenné, hogy az idegből kommentezőket távol tartsák az oldalaktól, hisz aki ilyen beállítottságú, úgysem tud addig várni, míg megint sorra kerül (tehát elmegy) vagy esetleg a dühe is elpárolog a következő fordulóig.

 

Másik megoldás lehet az, ha fizetőssé tennék a hozzászólási lehetőséget. Mindenkinek lenne egy egyenlege, amit feltöltve a kommentmező elé járulhat a delikvens. Kommentenként kellene fizetni egy jelképes összeget, így talán mindenki jobban átgondolná mi az téma, amiben a véleményét kifejti.

 

3., Ha már mindenáron azt hangoztatják bizonyos körök, hogy az anonimitást fel kell számolni, akkor nézzük meg a kérdést egy másik aspektusból. Egy ember tökéletesen fel tudja mérni a való életben azt, hogy mit, mikor mondhat. Pld. a haverjai előtt szidja a főnökeit, a főnökei előtt ezt semmiképp nem teszi meg. De ahhoz, hogy ez működhessen szükséges tudni azt, hogy épp hol van az illető, azaz: fedjük fel kilétünket a neten, de akkor fedje fel magát a net is. Ha ez nem így van egy teljesen ártalmatlan hozzászólás is hatalmas lavinát indíthat meg, aminek – mivel most már az arcunkat adjuk a dologhoz – komoly következményei lehetnek. Teszem azt, ha valaki elolvas egy cikket a hazai könnyűzene állapotáról, majd bekommentálja, hogy igen, de SP például milyen jó, máris tudja mindenki, hogy Kovács Pistike a 6./b.-ből SP rajongó, akkor őt holnap pofán lehet verni, mert SP-t kedvelni nem menő. Pedig Pistike semmi rosszat nem mondott, csak szegény nem tudta, hogy kiknek mondja. Így vizsgálva, tehát erősen kétélű ez a fegyver és nem is tudom, hogy ennek elkerülésére mi lenne a szolúció.

 

Hosszasan lehetne még sorolni a megoldásokat, illetve az érveket/ellenérveket a témához kapcsolódóan. / Pld. a youtube-os hozzászólás-értékelő rendszer sem rossz, amit használva a trollok nagyon gyorsan leamortizálnák magukat, azaz senki nem figyelne rájuk. (vagy akár azt is ki lehetne kötni, hogy bizonyos szint alatt már a hozzászólás lehetőségét is elvenné a blogmotor, akkor lenne csak nagy csodálkozás, vagy regisztrálhatna az ilyen ember százszor, százfélekép, ami meg már nagy macerával járna, tehát megint csak az eltántorítás irányába hatna) /

 

Nyílván ki lehetne találni új megoldásokat is, ha épp ez lenne a cél, de azt hiszem rossz irány lenne az, ha erre fordulna a digitális világ. Had maradjon meg ez a szeglete a földkerekségnek annak ami. Had maradjon szabad a vélemény úgy, ahogy megszoktuk.

 

Tovább menve és nem mellesleg azt is meg kell említeni, hogy az egyes emberek informatikai tudása azért hagy némi kívánni valót maga után. A felhasználók, kommentelők jó része azt se tudja mit csinál, használja a közösségi oldalakat, mert az nagyon trendi dolog, csak nem gondol bele abba, hogy ez mivel is jár. Máskülönben, hogy is lehetne ilyen üzenetváltás, amit valamelyik nap tapasztaltam meg döbbenten az iwiw hírfolyamán.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vagy tényleg van olyan ostoba, aki szerint komolyan kíváncsi erre mindenki? És csóri kiszemeltet megkérdezte valaki arról, hogy akarja-e látni így magát ország-világ előtt? Én nem gondolom… És te?

 

(Egyetértesz? Nyomj egy parasztlájkot (+1), mert itt egyelőre mást úgyse nagyon fogsz…)