Amikor az alábbi képre felhívták a figyelmemet azonnal tudtam, hogy ezt be kell mutatnom a nagyérdeműnek. Ugyanakkor valahogy nekem elsőre nem az jött le, hogy ez milyen vicces, hanem az, hogy milyen szomorú.
Először azt gondoltam, hogy a mellékelt ábra kapcsán majd jókat fogok elmélkedni a múlton és jelenen, azon, hogy lám gyerekkorunk „rothadó kapitalizmusa” azért milyen szép dolgokat termel(t) ki magából a mi tökéletes eszményeinkkel szemben, de aztán rájöttem, hogy annyira felesleges lenne az egész. Ezen illusztráció oly szépen fogalmazza meg mindazt, amit le akartam volna írni, és lássuk be, soha, de soha nem fogjuk megérteni, hogy mi lehet a bajor lelkekben, ami ilyen termékeket eredményezhet, az meg hogy mi van a kelet-európaiban, azt úgyis tudjuk.
És ha még hozzáveszem azt, hogy a 2105-ös Lada már akkor sem volt egy vadonatúj típus, amikor megjelent… Még szomorúbb a kép. Bár most, hogy belegondolok, egy hasonlóság mégiscsak van a két autó között. Mindkettő hátul hajt.
Breaking: kicsit igazságtalan voltam. Innováció, mi?
