(Méltatlankodó bejegyzés következik, de vannak dolgok, amitől ledobja az agyam az ékszíjat. Ez olyan.)
A miskolci Andor utca afféle hátsó, csendes forgalmú utca volt sokáig, mely a családi házas övezet lakóit juttatta célba. Tekintettel arra, hogy forgalma csekély volt szívesen jártak rajta kerékpárosok, görkorisok, futók, hisz ezen és a meghosszabbításán egészen a Diósgyőri várig lehet elmenni.
Az idillnek az vetett véget, amikor megindult a városban a méltán közutálatnak örvendő Zöld Nyíl nevű, villamos felújításnak álcázott EU-s pénzherdálás és a Győri kapui szakaszhoz érve (ez a nagy forgalmú út párhuzamos a szóban forgó utcával) az építőmunkások lezárták annak egészét és a forgalmat részben az Andor utcára terelték át.
Azt hiszem mondanom sem kell, hogy az utca sok mindenre fel volt készítve csak erre nem, így a hónapokig tartó plusz terhelés alaposan tönkre is tette a burkolatot. Mivel jómagam sokat járok arra kicsit (nagyon) bosszankodtam is e miatt, ám idén tavasszal arra lettem figyelmes, hogy a leharcolt burkolatot javítgatni kezdik. Magyar megoldásokhoz szokott agyam azt hitte, hogy majd raknak egy-két foltot a kátyúkra, aztán jól van az, a forgalom időközben amúgy is visszaállt az eredeti rendre otthagyják az egészet. Legnagyobb meglepetésemre azonban nem ez történt. Néhány héttel ezelőtt arra bringáztam és arra lettem figyelmes, hogy vadiúj aszfaltcsík tekereg a házak között. Nocsak, csettintettem elégedetten, hát mégiscsak igaz a hír a nagy magyar felemelkedésről, van itt pénz, lehet költeni értelmes dolgokra is és elégedett gurultam a tükörsima aszfaltrétegen a vár irányába, miközben olyan bugyuta szóviccek jártak a fejemben, hogy nini: a gyorsnaszád nem csak kondenzcsíkot, hanem aszfaltcsíkot is tud húzni!
Baromira elégedett voltam tehát ahogy róttam a métereket, azonban a távolba tekintve furcsa foltra lettem figyelmes az úton. Ó, neeee! Tört elő belőlem az ungarische Lance Armstrong, az ugye nem…
De! Ha valaki nem hinne a szemének szövegesen is rögzítem a tényállást. A teljesen új, frissen aszfaltozott utat teljes széltében leaszfaltozták, majd eszükbe jutott, hogy „hopp a ridikül” itt valamit elfelejtettünk ástak egyet, majd elhárítva a problémát leaszfaltozták az időközben ejtett hiátust is. Na most kérdem én: ez így normális? Ezt így kell csinálni? Hát miért nem egyeztetnek a különböző szervek és szolgáltatók? Mi a fene történhetett pár nap alatt, amiért máris ásni, fúrni, faragni majd újra aszfaltozni kellett ezzel egy potenciális kátyúhelyet létrehozva, merthogy pár év és ott fog először tönkremenni a burkolat arra a teljes vagyonom fel merem tenni.
Miért van az, hogy egyes országokban, ha új utat burkolnak/építenek mindenki előtte elmondhatja szívének bánatát, kicserélhetik a csöveket, építhetnek újakat, de ha kész és ráhúzzák az utat, akkor ott 10-15 évig akkor sem áshat senki ha a kutya a kovászba szarik. Itt miért kell még a nyilvánvalót is tönkre tenni???
Más.
Néhány évvel ezelőtt a szintén helyi Görgey Artúr utcát (mely a város egyik legfontosabb ki- és bevezető útja) végre szakaszosan ugyan, de elkezdték újraaszfaltozni. Nagy volt az öröm, hisz a foltozás már itt sem hozott számottevő javulást az út állapotában, így az amúgy is folyamatban lévő közlekedési rend átalakításával egyetemben leaszfaltozták az egyik szakaszt.
Ahogy jövök, megyek a sportcsarnok előtti részen feltűnt, hogy az újonnan felállított országzászló előtt (ez is mekkora egy hülyeség már, na mindegy…) állandóan vízben áll az út. Gondoltam magamban mi a csuda lehet ez a rengeteg víz, amikor is azt olvasom az egyik portálon, hogy mindenki nyugodjon meg, meghibásodott egy cső az út alatt, de a helyi „szakemberek” (muhahaha) urai a helyzetnek és olyan technológiával fogják orvosolni a problémát, hogy az úthoz nem nyúlnak, annak bántódása nem esik.
foto: minap.hu
Aztapitscha morfondíroztam magamban, hát mikor lett NERnia Svejc, hogy ilyenekre is figyelnek a derék munkás kezek, amikor a napokban arra jártam. Kérdezze már meg valaki, hogy mi van az úttal! Hogy mi? Hát ez:
Igen, ez az út másik oldala, de ez nem lehet véletlen
Kérem tisztelettel, nemhogy az úton ejtettek egy mély krátert, de az út melletti Népkert parkjában (csodálom amúgy, hogy ezt nem keresztelték még át valami haladóbbra, hát hogy maradhatott meg ez a kommunista csökevény név ilyen sokáig?) is gyorsan mélyítettek két gödröt.
Nesze neked űrtechnológia, fognak ezek ott bohóckodni, amikor ásni sokkal könnyebb, aztán meg lesz meló jövőre is, hisz akkor majd aszfaltozzák a kátyút. Így lesz nyugi, nincsenek illúzióim…
Végezetül talán annyit, hogy az egyik tanult kollégám azt szokta mondani, hogy anno ő úgy tanulta az egyetemen, hogy a magyar építőipar két dolgot nem tud produkálni megfelelő minőségben: lapos tetőt és utat. Na de ha nem is akarnak?
UPDATE: Kommentben érkezett a következő kép. Ha valaki esetleg azzal vádolna, hogy feleslegesen rinyálok az Andor utca új burkolata miatt az tekintse meg kérem ezt. Szerintem benne van a helyi vízszolgáltató szabályzatában, hogy csak vadi új burkolat feltörésével lehet földalatti vezetéket javítani. Mást nem tudok elképzelni ezen hozzáállás kapcsán, normális emberek ilyet ugyanis önszántukból nem tesznek. Őszintén szomorú vagyok... :-(
A fotóért köszönet Neuromancer -nek!