Alapvetően nem vagyok egy MOC-oló típusú legózó, nekem ez a hobby egészen másról szól. Én sokkal inkább tekintek a készletekre gyűjtői szemmel (és ez esetben is főként a régi játékok vonzanak), mint egy átépítésre váró kocka halomra és ezzel semmiképp nem kívánom csorbítani a tényt, hogy igenis a legotól kevés kreatívabb játék létezik.

A minap épp a nemrégiben vett 7942 –es készletet akartam visszacsomagolni a dobozába, amikor azon kaptam magam, hogy építkezem. Először csak annyit akartam megnézni, hogy össze lehet-e építeni az alvázat egy 3 tengelyes megoldássá, majd amikor ez megvolt azon munkálkodtam, hogy mi lenne, ha az eredeti csőrös kialakítást klasszikus bulldogpofává alakítanám. Mire ez is elkészült már be is szippantott a gépezet, nézegettem az alkatrészeket és csak raktam, raktam őket, miközben egy teherautó bontakozott ki a kezeim közt.

Innentől tudatosan haladtam. Mivel én a 4 stud nagy rajongója vagyok csak ebben a szélességben gondolkodtam, igaz ez a készlet már abból az időből való, amikor javában sárvédőíveztek a gyár autói, azaz még 4 pötty szélesek voltak, de már ott toporogtak az ajtóban a 6 egység széles modellek is. (De minek? Én ezt sosem bocsátom meg a cégnek…)

Szóval maradtam a 4 pöttynél (exkluzíve sárvédő ív, azaz túlnyúlást addig engedtem) és azt találtam ki, hogy az alapkészlet összes elemét felhasználom, kerül, amibe kerül. Ezt a célkitűzésem olyan hatékonysággal sikerült megvalósítanom, hogy mindössze két alkatrész maradt ki, - ill. legyen másfél, mivel az új teherautó vonatható kialakítású, így a megmaradt vonórúd akár be is vethető - továbbá egy motorháztető került még vissza a dobozba.

Igyekeztem részletes és (ha lehet ilyet egy játék esetében mondani) élethű maradni miközben az is szempont volt, hogy színben, formában, szimmetriában egységes maradjon az új jármű. Így sikerült:

És kb. így néz ki menetkészen, bevetésre várva, ez a multifunkciós, magas hasmagasságú, terepjáró szerkocsi, amivel nincs az az erdő közepében lezuhanó repülő, amit ne lehetne eloltani, kimenteni.

Jó móka volt, el is ment vele vagy másfél óra mire kész lett. Azt hiszem fogok még ilyen átépítéseket csinálni ha csomagolok, és megfogadom Ole Kirk egykori tanácsát: Leg Godt! azaz Játssz jól!