Szerencsére az Orwell-i utópia ez idáig elkerülte az emberiséget, nem jelentek meg újmagyar szótárak és nem beszél senki újmagyarul sem (még akkor se, ha a nagyink egy szót sem ért mondjuk abból, hogy „rámdobott a spanom egy sms-t, hogy nézzem már meg a vasát, mert valószínű bekapott egy trójait az oprendszere”).

 

Függetlenül attól, hogy a változásokat a kissé erőltetett reformerek, vagy manapság inkább a média és főleg az informatika, az internet kényszeríti ki a szókincsünk folyamatosan változik.

 

A reggeli borotválkozás közben azonban az jutott az eszembe, hogy a mindennapi kommunikációnkban vajon hány olyan szót használunk rutinszerűen, ami valaha (ill. jelen pillanatban is) egy nagy gyártó márkanevéből eredeztethető.

 

Itt van pl. rögtön a

 

GILLETTE – zsilett

 

A céget több mint 100 éve, 1901-ben alapította King C. Gillette, de maga a penge már 1895-ben – hogy úgy mondjam – feltalálásra került. Ekkor készült el az első biztonsági borotva, amely sok-sok fejlesztés után ma is a cég legfőbb terméke a főként férfiaknak (de ma már nőknek is) szóló kozmetikai szereken kívül. A fejlesztések egyértelmű célja nem volt más, minthogy a nehézkes, nagy sérülésveszéllyel járó tevékenységet a lehető legegyszerűbben, a legbiztonságosabban lehessen kivitelezni.

A magyar ember emberemlékezet óta gyártótól függetlenül zsilett pengét vesz a boltban, még akkor is, ha esetleg a borotvafej már csak áttételesen emlékeztet a korábbi klasszikus pengére.

 

 

FRIGIDAIRE – frizsider

 

Csak a jóég tudja visszafejteni a szálakat, hogy miért pont egy amerikai cég márkaneve szivárgott be a hétköznapi beszédbe, de tény, hogy ez bizony így alakult. Nem hinném, hogy volt a magyar történelemben olyan időszak, amikor ezek a tengerentúli termékek tömegével özönlöttek volna az országba, így tényleg érdekes kérdés az, hogy miért hívják a hűtőszekrényt még ma is sokfelé frizsidernek hazánkban.

A cég egyébként ma is működik, és büszkén hirdetik, hogy bizony ők kínáltak először háztartások számára hűtőgépeket, amit azóta is számos úttörőnek ható saját fejlesztésekkel tökéletesítettek.

 

A következőkben jöjjön néhány olyan márkanév, ami ugyan nem a magyar nyelvben, de angol nyelvterületen főnévvé vált és esetleg igei alakot is öltött.

 

 

Hoover

 

Szintén egy nagyon régóta meglévő márkáról van szó, amely már 1908 óta jelen van a piacon, akkor kezdték meg ugyanis a porszívó ősének sorozatgyártását. Megjegyzendő, hogy magát a szerkezetet nem az alapító W. H. Hoover találta ki, ugyanis Hubert Cecil Booth már 1902-ben kitalálta a porszívó ősét, ami akkor még akkora volt, hogy külön kis kocsin kellett húzgálni és a házakat hosszú csövek segítségével az utcáról tisztították. A dicsőség tehát ez esetben a másodiké lett, így ennek köszönhetően angolul ma is a hoover szó jelentése porszívó sőt a to hoover = porszívózni ige használatos a tevékenység végzésére.

 

 

 

Xerox

 

Állítom, ha nálunk megkérdeznének száz embert arról, hogy mi jut eszükbe a szóról 95 %-uk azt mondaná, hogy fénymásolópapír, mondjuk 75 azt, hogy fénymásoló-gép vagy fénymásolás, és csak elenyésző százalék tudná azt, hogy a Xerox bizony a számítógép (úgy mint PC) igazi úttörője volt. A dicsőség ugyanakkor kétes, mert ha lehet mondani ők követték el az informatika történetének legnagyobb melléfogását is, amikor kiadták a kezükből a fejlesztéseket és megengedték, hogy Steve Jobs és munkatársai – aki nem tudná az Apple alapítója – betekintsen a boszorkánykonyhájukba a kulisszák mögé. Számos innovatív ötlet ered tőlük, ők vetették fel először a grafikus felhasználói felület (GUI) ötletét és ők csináltak először egeret is, de sajna ebből nem sokat profitáltak, hisz akkoriban nem gondolták azt, hogy ez a termékpaletta sikeres lehet és az egész projektet parkolópályára tették. Látva az informatika fejlődését, lehet mondani, hogy ez hatalmas ballépés volt, amit persze ma már maga a Xerox is tud.

 

A cég felségterülete maradt a sokszorosítás és hiába ivódott bele az angol nyelvbe, hogy a to xerox = fénymásolni (azaz hiába kötik a márkát meglehetősen markánsan a cég tevékenységéhez) nagy szomorúságukra ez azt is jelenti, hogy ezzel a névvel képtelenek más termékeket gyártani.

 

 

Google

 

Azt hiszem ez a legfrissebb üstökös. A név egy, a matematikában használatos ´googol´szóból ered, ami nem jelent mást, mint egy olyan számot, ami leírva egy darab 1-es és utána 100 db nulla.

A Google két alapítója (Sergey Brin és Larry Page) amikor nevet választottak cégüknek ezzel akarták kifejezni, hogy az Internet milyen hatalmas és hogy az ő keresési algoritmusuk (merthogy először ennyijük volt semmi másuk) mekkora találatot tud eredményezni keresések esetében.