K report

Napi adó : ingatlan értéknövekedési hozzájárulás

2012. május 20. - klarky

Az adócsökkentés és a söralátét méretű adóbevallás ideáját zászlajára tűző polgári kormány e heti zseniális ötlete a költségvetés egyenesbe hozására (nem, nem kiadáscsökkentés, hülye vagy?) egy új bevételi forrás kiagyalása volt, mely szerint – ha jól értem a dolgot - ha és amennyiben bármely önkormányzat bármely intézkedésének eredményeképp (legyen az módosítása a rendezési -és/vagy szabályozási tervnek, értéknövelő beruházás /pl. útépítés, csatornaépítés/ megvalósítása, stb.) növekednek a környékbeli ingatlanok árai, akkor a szóban forgó növekmény max. 10%-a fenti hozzájárulás címén elvontatóvá válna az érintett ingatlan értékesítése esetén.

Őszintén megmondom, ezt így első olvasatban már-már elfogadhatónak érzem. Ha megnézek két Best of Szijjártót simán támogatom a gondolatot, ha még hozzá olvasok egy Giró Szász sajtóközleményt is szinte meg is szavaznám, de valahogy csak nem hagyott nyugodni a dolog és gondolkodni kezdtem. Játszunk el pár gondolatkísérletet:

Tételezzük fel, hogy valóban előáll egy olyan szituáció, melynek eredményeképp az önkormányzat adott területén megemelkednek az ingatlanok árai. Mi történik a fenti tervezet szerint?

- Ahhoz, hogy a növekmény mértéke megállapítható legyen szükségessé válna egy aktuális ingatlankataszter létrehozása. Van ilyen? Nincs, azaz azt meg kellene csinálni.
Az önkormányzatnak ennek elkészítésére se pénze, se szakértelme nincs, így biztos, hogy a költségvetés egyik sorának terhére (Az én adómból!) fel fog kérni egy ingatlanbecslő céget, hogy ugyan mérje már fel az összes ingatlant, hisz csak a kiindulási adatok alapján lehet különbséget számolni.

- Az ingatlanbecslők már most megüzenték, hogy ez az egész értelmetlen dolog, hisz egy ház, egy föld értékét minden esetben az aktuális kereslet – kínálat viszonya fogja meghatározni (azaz ő mondhat per pillanat bármit, senki nem garantálja, hogy azon az áron el is kel a portéka), de tegyük fel, hogy mégiscsak felmérik és elkészül a nyilvántartás.

- Aggodalmam azonnal onnan ered, hogy jelen piaci helyzetben az ingatlanok értéke mélyen a bányászbéka feneke alatt vannak, ergo, ha most meghatároznak egy forgalmi értéket könnyen lehet, hogy az ingatlan és hitelválság végeztével ezek az árak nem lesznek mérvadóak, mindenféle beruházás nélkül is milliós növekmények fognak keletkezni. Ugye nem gondolja a törvényalkotó, hogy ez után is járulékot fog bárki is fizetni? Úgy is kérdezhetném: ki fogja az előálló adatbázist karban tartani és miből, hogy az ilyen hatások kiküszöbölhetők legyenek?

- A második dilemmám onnan ered, hogy nem érzem jogosnak azt, hogy ezt a járulékot az önkormányzatok, mint az államháztartás egyik fejezete kapja. Miért? Hát azon egyszerű okból, hogy sem az államnak, sem az önkormányzatnak nincs saját bevétele. Mind az állam, mind az önkormányzatok a beszedett adókból, járulékokból és illetékekből működnek, azaz abból a pénzből, amit az adófizető magánszemélyek és cégek bedobnak a nagy közösbe. Ha ez igaz, akkor a beruházások is a mi pénzünkből valósulnak meg, tehát had engedjek meg magamnak annyi demagógiát, hogy a házam előtt épülő buszmegálló és aszfaltút az én pénzemből épül nekem. Akkor én most megint fizessek csak azért, mert a befizetett pénzemet jó célra használták fel? Ügyes!

- A harmadik dolog, ami miatt igazságtalannak érzem a dolgot az az, hogy jól tudja mindenki, hogy a mai Magyarországon 100%-os állami finanszírozással vajmi kevés dolog épül. Itt ha valahol egy kapavágást is megejtenek a mögött majdnem biztos, hogy komoly Európai Uniós és egyéb pályázati pénzek állnak (max. némi önerő van beletolva magyar részről) azaz a növekmény nem csak a magyar államnak, hanem a német, a francia vagy a brit (stb.) adófizetőnek köszönhetően valósul meg. Ha viszont ez így van, miért nem adjuk vissza nekik ezt a 10%-ot?

- Tovább menve: ismerve a hazai állami befektetéseket, azok elhúzódását, a mutyit, a közbeszerzés anomáliáit, a pályázati rendszerek tökéletlenségeit sok esetben nem is az államnak köszönhető a fejlődés, hanem egy magánbefektető kockázatviselési hajlandóságának. Ha egy lerobbant környék felvirágoztatása egy új irodaház, egy új gyár, egy új városrész magántőkéből történő megépítésének köszönhető miért járna bármi is az önkormányzatnak? Csak azért mert a hivatalnok beleírta a határozatba, hogy mehet a dolog a jegyző meg nyomott rá egy pecsétet? Ugyan már… Akkor mondják ki nyíltan, hogy kell a pénz adj, és vegyék el csak úgy. Nem kell az újabb bürokrácia.

- És még valami. Talán furán hangzik, de egy önkormányzat intézkedésével nem csak az értéknövelésben veheti ki a részét, de bizony egy rossz döntése értékcsökkenéssel is járhat. Egy nem megfelelő nyomvonallal megépített út, egy rossz helyre telepített szennyvíztisztító telep, hulladéklerakó, bármilyen ipari létesítmény durván árcsökkentő hatású lehet. Az így elszenvedett veszteséget ki fogja megfizetni? Követelhetek bármilyen kompenzációt fenti rendelkezés inverzeként?

Képviselő Urak! Mielőtt a frakciófegyelem jegyében az igen gombra könyökölnek pasziánszozás közben: kérem gondolkodjanak! Semmi szükség erre az újabb sarcra, ha pénz kell a forradalmukra keressenek máshol. Pl. csökkentsenek a kiadásokon. Ne csak papíron, hanem úgy igazából.

A bejegyzés trackback címe:

https://kreport.blog.hu/api/trackback/id/tr24527232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_alesi_ · http://alesi.tumblr.com 2012.05.20. 21:31:05

Nem mellesleg mi van akkor, ha az önkormányzat egy beruházást értéknövelőnek könyvel el, miközben nem az? Mert idehaza a politikusok vezette önkormányzatok és a választók érdekei igen gyakran eltérnek.

piettro 2012.05.21. 11:05:15

+ÁFA, ezt ne felejtsük el.
süti beállítások módosítása