Egy ideje gondolkodom már rajta, hogy írjak-e egy rövidebb összefoglalót fent jelzett készülékről afféle tapasztalatok megosztása jelleggel, aztán most, némi hezitálás után mégiscsak úgy döntöttem, hogy kicsit több mint fél éves használatot követően összehozok egy szubjektív tesztet. Kezdjük talán a legelején.
A telefont a tavalyi év ősze során vettem hálózatfüggőként a szolgáltatómtól, és ahogy hazahoztam a kicsikét azonnal neki is estem a dobozának, ami…
- Hé klarky, nehogy már a kályhától indulj, ki a fenét érdekel, hogy milyen a doboz! Azt mondd, hogy mi ez valójában, meg pláne, hogy milyen!
Óóó, köszi a közbevetést, igazad van, hagyjuk a sablonokat, térjünk a lényegre. Hogy mi ez? Jó kérdés és valóban, talán kezdjük is innen a vizsgálatot. 2013-ra ugyanis az okos-készülékek eljutottak arra szintre, hogy kissé tudathasadásos állapotba kerüljenek. Bátran állíthatom, hogy ezek az eszközök nem telefonok, amikkel mellesleg lehet pld. internetezni vagy mérges madarakat lövöldözni, hanem számítógépek, aminek egyik – de sajnos nem a legfontosabb szolgáltatása – hogy sok millió tudománya mellett ha olyanja van akár telefonálni is lehet vele. Ezt jó tisztázni ahhoz, hogy megértsük mi is a probléma lényege.
- Nem értelek, kifejtenéd? Nem lehet vele telefonálni?
Dehogynem, ha épp olyan kedve van lehet, a baj az, hogy ritkán van olyan kedve és akkor szenvedés az egész alapnak tűnő távbeszélő funkció kezelése.
- Felcsigáztál, mesélj! Mi a baj?
A baj az, hogy a Sola az esetek tekintélyes részében kifejezett sértésnek veszi ha megpróbálsz vele hívást kezdeményezni vagy fogadni, de már az is zokon esik neki, ha a telefonkönyvből emberek nevét és számát akarod kikotorni vagy esetleg ne adj isten olyan már-már sci-fibe hajló ötleted támadna, hogy üzenetet írj valakinek. Ilyenkor jön az, hogy a telefon hosszú gondolkodásba kezd, szinte érzed, hogy a háttérben izzad a két mag de az istennek nem haladnak a folyamatok.
A telefon csörög, de nem tudod felvenni. Felveszed, de hiába hallózol a másik fél még pár másodpercig nem hall semmit. Hívás indításakor 8-10 másodpercet eltököl mire egyáltalán oda érsz, hogy megnyomnád a hívás „gombot”, az meg hogy a kontaktlistát elővarázsolja külön egy kávényi idő. Egészen meghökkentő.
- Hát fura, mi lehet a háttérben, van tipped?
Persze, volt időm, hogy rájöjjek. Az eszköz memóriamenedzsmentje csapnivaló. Úgy képzeld el, hogy az a mániája, hogy bármi is történik a lehető legtöbb dolgot észben akar tartani és a nagy igyekezetnek ez a vége.
- ???
Megmagyarázom. Az talán köztudott, hogy a „telefon” nyugalmi helyzetében is futnak háttérbeli alkalmazások, melyek széles körből kerülhetnek ki. Ezek közt vannak olyanok, ami az alapfunkciók életben tartásához kellenek, de olyanok is, aminek semmi köze a működéshez, csak egyszer megnyitottál valamit és az a memóriaregiszterben maradt vagy ő maga döntött úgy, hogy elindít valamit, mert az szükséges pld. egy másik futó alkalmazás működéséhez.
Ezzel azt érjük el, – elvileg – hogy bizonyos funkciók (amik aktuálisan a memóriában vannak) igen gyorsan működésre bírhatók, csak sajnos amik nem fértek már be (hisz a rendelkezésre álló memória véges) nagyon messzire kerülnek, azokat bizony be kell hívni, hogy elinduljanak.
- Értem, de ez tök jó! Mi a gond?
Az, hogy a készülék nem priorizál, azaz esze ágában sincs egyes alkalmazásokat rezidensként kezelni és minden mást csak azok után futtatni a háttérben. Ennek az az eredménye, hogy pld. a telefon funkciót csuklás nélkül bezárja ha más valaminek kell a hely, és ugyanezt megcsinálja az üzenetekkel vagy bármivel. Megoldást jelenthetne, ha létezne számára egy tiltott alkalmazások köre, amit semmi esetre sem csukhat be, de tapasztalatom szerint ilyen nincs és ez eredményezi, hogy a telefon olykor pont telefonálásra alkalmatlan, ami azért elég meglepő…
Amúgy pontosan olyan, mint az a kisdiák, aki a vizsgára rettentő mód szeretne felkészülni ezért párhuzamosan egy tucatnyi könyvből tanul, aztán ennek hatására igazából semmit nem fog tudni a végére (hisz mindent fejben tartani lehetetlenség) plusz ha oda kerül a sor még le is fagy, mert még az a kevés is kiesik neki, amit amúgy tudott, vagy tudnia kellene.
- Az Android hibája?
Lehet, hogy annak sajátosságából fakad, de azt sem tartom lehetetlennek, hogy maga a készülék optimizálatlanságán múlik a dolog.
- És most mi lesz? Várod a javítást?
Várnám én, de nem jön, mert nem lesz. Az alap Gingerbread után kapott a telefon Ice Cream Sandwich –et, de nem hogy nem segített, szinte rontott a helyzeten. A Sony bejelentette, hogy hivatalosan újabb Androidot nem kap a készülék (őszintén szólva ismerve a képességeit nem is bánom) és bár időről időre fórumokon rebesgetik, hogy talán új buildek érkeznek ennek eddig semmi nyoma.
Lehetne kísérletezni custom romok telepítgetésével, de igazán jó és hibátlan nem nagyon van, így jómagam egy Smart RAM Booster nevű app-pal kísérletezek, ami bár nem a megoldás Szent Grálja, de arra jó, hogy alkalmazásokat szempillantás alatt kidobáljon és átmeneti időre megoldja a memóriagondot, ami persze szinte percek alatt újra is termelődik, de némileg automatizálható a folyamat és olykor segít.
- Hát fura, nem gondoltam volna. Azért sem külsőre, sem pedig belsőleg (hardverileg) nem gondolnám, hogy ennyire fapados a Sola. Azért ajánlod?
Nézd, ha lehetek őszinte én sem gondoltam. Vásárlás előtt magam is utána néztem a főbb műszaki paramétereinek és tényleg nem lehetett rá mást mondani, minthogy nem egy low end cucc, ennek azért bírnia kellene a futó szoftveres részeket. A baj csak az, hogy ez nem mindig jön neki össze. Ha olyanja van remek társ, gyors, mint a villám, dobálja az appokat, szépen fut minden és kiváló plusz funkciókkal is bír, de ha nincs hozzá „kedve” arra képtelen, hogy a billentyűzetet feloldja, mintha saját maga alól a földet is kihúzná. Hogy ajánlom-e?
Az van, ha hozzám hasonlóan olyan felhasználó vagy, aki szereti állítgatni, nyomogatni a kütyüt, kipróbálni dolgokat, alkalmazásokat és nem zavar ha alkalmanként az egész megzakkan és olyankor sokáig kell várni míg észbe kap, vagy nem ijedsz meg ha újra kell indítani, akkor igen. Ha szereted, hogy szép és - ha megy – okos és gyors akkor is, hisz valójában nincs műszaki problémája. Szép a kijelző, jó a hangja, szép fotókat csinál, tele van ügyes funkciókkal, de ennek van ára…
- Ne is folytasd! Én területi képviselőként nagyon sokat beszélek, sokan hívnak ügyfelek és nekem is sokat kell telefonálnom, ez lenne a fő, hogy menjen, így?
Bátran jelentem ki: meg ne vedd! Neked nem való, sajna erre a célra egy 3310-es Nokia is fényévekkel jobb, mint ez. Itt tartunk. Az okostelefonok – legalábbis ez – az ezredforduló hajnalán sok mindenről szólnak csak a telefonálásról nem. Nagy kár értük, nem hiszem, hogy nem lehetne ezt jobban megcsinálni.