A tegnapelőtt megindult események (melyek ugye tudjuk, hogy nem a semmiből jöttek, az ítéletidő jó előre meg volt jósolva), amik pont a nemzeti ünnepen csúcsosodtak ki annyi, de annyi gondolatot indukáltak az átlagemberben, hogy csak úgy cikáznak a fejekben a miértek és hogyanok. Talán nem kell magyarázni, hogy egy reálisan gondolkodó átlagpolgár is lássa – azokról már ne is beszéljünk, akik tíz-, húsz órákat töltöttek hó alatt az autókban és így testközelből szemlélték az eseményeket – hogy itt valami rohadtul nem stimmel.

Nem ragoznám túl a dolgot, hisz azt már rengetegen megtették előttem, csak egy aspektusra kérdeznék rá, mert speciel engem ez nagyon érdekel.

Orbán Viktor miniszterelnök napokkal 15-e előtt bejelentette, hogy az ünnepet nem itthon tölti, neki bizony halaszthatatlan dolga miatt a Belga fővárosba kell utaznia. Ha jó fiú akarok lenni azt mondom, nahát, milyen rendes ez az ember, még a nemzeti ünnep magasztosságát is figyelmen kívül hagyta (melynek fényében oly gyakran szeret sütkérezni) azért, hogy ezen időpont alatt is a hazáját szolgálja a gazdasági szabadságharcban, de engedtessék meg nekem, hogy kicsit kételkedjek.

Nehezen hiszem ugyanis azt, hogy egy ilyen esemény kapcsán Brüsszel ne lett volna megértő, azaz ne látta volna be, hogy a nemzeti ünnep plusz időjárási katasztrófa kombó épp elég indok arra, hogy Viktor inkább itthon teljesítsen szolgálatot.

Ha valóban égető szükség volt arra, hogy Magyarország Kormányát a legmagasabb szinten képviseljék az Uniós eseményen (és sicc!, hagyjuk is, hogy esetleg Orbán Viktor jobbnak látta ha elmenekül az országból, mert annyira már nem kemény legény, hogy szembe nézzen a tömeggyűlések résztvevőivel) akkor is lett volna egy megoldás, amit a magyar jogrend tudtommal lehetővé tesz a probléma áthidalására, ami nem más, minthogy ennek az országnak vannak helyettes vezetői is, akik bevethetők lettek volna akár itthon, akár odakint.

A kormany.hu szerint az országnak pillanatnyilag két miniszterelnök-helyettese is van, akik baj esetén teljes hatalommal láthatják el a miniszterelnöki feladatokat: Navracsics Tibor és Semjén Zsolt.

Emlékeim szerint, míg Orbán Viktor külföldön magyarázta a bizonyítványt egyikük se szaggatta idehaza az istrángot, azazhogy bocsánat, Semjén igen, hisz ő épp lovagolva vonult be Kézdivásárhelyre, hisz fontos a parádé, még akkor is, ha az ország tekintélyes része ki sem látszik a hóból és a bajból.

Ha jól gondolom van még egy személy, akinek kutya kötelessége lett volna a kialakult helyzetben fellépni és megszólalni, különösen akkor, ha a miniszterelnök nincs elérhető közelségben, ő pedig a köztársasági elnök, Áder János.

Lehet, hogy kevesen tudják, de a köztársasági elnök feladatköre nem csak abból áll, hogy értelmezhetetlen jogszabályokat firkantson alán hazai és nemzetközi ellenállás ellenére is (igaz mi ezt szoktuk meg), hanem a jogállása szerint ő a Magyar Honvédség főparancsnoka is, azaz baj esetén nem hogy joga, kötelessége is, hogy eljárjon.

Ehhez képest mi történt? Vártunk. Az állami gépezet rettenetesen lassan mozdult és akkor sem hatékonyan és gyorsan. Nem kívánok ítélkezni, de az hogy az ország belügyminisztere csak tegnap 11 körül szólalt fel és akkor is inkább beszélt hülyeségeket, mint hasznosakat (hibás az időjárás és az emberek, azaz mindenki hülye csak ő helikopter) amit még az este megtoldott azzal is, hogy majd ő kérdőre vonja a Telenort, hogy miért nem küldte ki a BM ostoba és semmire nem való SMS-eit.

Nem tartozik szorosan a mondandómhoz, de üzenem a kormánynak, hogy annak ellenére, hogy náluk az a default settings, hogy minden multi egy rohadék nemzetellenes nagytőkés, pont ők voltak azok, akik elszállásolták a benzinkútjaikon és áruházaikban az embereket, akik ételt és italt adtak nekik. Azok az energiaszolgáltatók állították vissza az áramellátást, akik Orbán Viktor szerint megnyomorítják a lakosságot, ezért a „luxusprofitjukat” minden erővel el kell venni plusz be kell őket terhelni közmű- és csekkadóval és egyébként is dögöljenek meg. Azoktól a távközlési cégektől kérik az önkéntes munkát, akiket telekom- és szintén közmű és egyéb adókkal sújtanak, és legszívesebben azt látnák, ha mind elhúzna innen, mert majd mi ezt is jobban tudjuk, igaz a nemzeti mobilszolgáltatónak még a pályáztatását sem tudták tisztességgel lebonyolítani, de nyilván szolgáltatni nagyon menne. Viktor, nézz magadba és respect a Telenornak, köszi, hogy ellenálltak a kérésnek.

Hogy fenti lassú cselekvésnek mi volt az oka arról nyílván sokan-sokfélét fognak megállapítani, de az én véleményem az, hogy leginkább az volt a fékező erő, ami az egész kormányzati munkára jellemző 2010 óta, a központosított hatalom és a félelem. Egyszerűen nem tudtak és nem is mertek Orbán Viktor nélkül dönteni, megszokták, hogy felesleges a „mini-diktátorral” szembe menni, így inkább a háttérben, látszatcselekvésekkel húzták az időt és a munka érdemi részét rábízták a civilekre, a multikra, és a szolgálatot teljesítő kisemberek (rendőrök, tűzoltók, katasztrófavédők, mentők, stb.) lelkiismeretére.

Ez az egyszemélyi vezetés az, ami folyamatosan fékezi az országot, ami visszatartja az értő és gondolkodó emberek cselekvéseit, hisz ki az, aki a mai világban a hatalommal szembe mer szállni, ki az, aki kockáztatni mer?  Ha ehhez még azt is hozzáveszem, hogy a magyar közigazgatás és a védelmi rendszerek esetében ami biztos pont van az a folyamatos átalakítás, forrásmegvonás és a saját emberek pozícióba helyezése nem lehet kérdés, hogy ezek összessége még inkább indoka lehet a felsejlő inkompetenciának.

Már csak egy dologtól félek, de attól nagyon. Ez a tetemes hó lassan el is fog olvadni. Vízügy, árvízvédelem és az egyéb mozgósítandó szervek készen állnak? Tanult az állam a hibáiból? Mert sajnos oda már kevés lesz egy SMS. A víz ugyanis nem fogja megvárni, míg döntenek a döntésképtelenek…